Akkor hát az univerzum vagy nem végtelenül nagy, vagy nem tartalmaz végtelen számú csillagot, vagy pedig nem végtelenülrégi. De melyik a helyes válasz? A 20.század legelején Lord Kelvin feltételezte, hogy a paradoxon megoldása : a vilégegyetem nem végtelenül öreg, így a távolabbi csillagok fényének még nem volt idejükelérni hozzánk. Eszerint az univerzum azn része, amelyet megfigyelhetünk - a láthoató univerzum - nem végtelen nagyságú, így nem lehet benn végtelen számú csillag sem. Ma már tudjuk, hogy ha a világmindenség végtelenül nagy lenne is, a csillagok nem születnek olyan gyorsan, és nem is élnek olyan sokáig, hogy megtölthessék fénnyel az egészet, így a paradoxon megoldódott.
szerda
Miért sötét az ég éjjel?
Akkor hát az univerzum vagy nem végtelenül nagy, vagy nem tartalmaz végtelen számú csillagot, vagy pedig nem végtelenülrégi. De melyik a helyes válasz? A 20.század legelején Lord Kelvin feltételezte, hogy a paradoxon megoldása : a vilégegyetem nem végtelenül öreg, így a távolabbi csillagok fényének még nem volt idejükelérni hozzánk. Eszerint az univerzum azn része, amelyet megfigyelhetünk - a láthoató univerzum - nem végtelen nagyságú, így nem lehet benn végtelen számú csillag sem. Ma már tudjuk, hogy ha a világmindenség végtelenül nagy lenne is, a csillagok nem születnek olyan gyorsan, és nem is élnek olyan sokáig, hogy megtölthessék fénnyel az egészet, így a paradoxon megoldódott.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nem értem az Olbers paradoxont sem.Egy végtelen csillagvilágban,ahol állandóan keletkeznek és " megszünnek " csillagok, miért kellett volna minden irányból elérkeznie a csillagfénynek? Egy tízmilliárd fényévnél távolabbi csillag történetét sohasem konstatálhatjuk. Szerintem.
VálaszTörlésa születő csillagok óriási tereket foglalnak el, amikor még nem fénylenek.
VálaszTörlésa születő csillagok óriási tereket foglalnak el, amikor még nem fénylenek.
VálaszTörlés