Csillagporból vagyunk?

Igen. Vérünkben az összes vasatom, csontjainkban az összes kálciumatom, tüdőnkben pedig az összes oxigénatom régebbi mint a Föld, és  valaha mind ott volt egy gigászi csillag szívében. Az Univerzum mindössze héliummal és hidrogénnel született. Ez a két elem ma is a kozmosz atomjainak a 98 százalékát teszi ki – csak két százaléknyi alakult át az összes többi elemmé. Ahhoz, hogy a kémiai elemek így átváltozzanak, akkora hőre és nyomásra van szükség, ami csak egy csillag magjában található meg. Az elemek aztán a csillag életének végeztével újra szétszóródnak az űrben. Így tehát a testünkben található összes atom valaha egy csillaghoz tartozott- leszámítva némi hidrogént.

Milyen régi a Naprendszerünk?

A Naprendszer a Napból, a bolygókból és az apróbb égitestekből áll. A tudósok úgy vélik, a felsoroltak mind egy időben születtek, a Naprendszer kora pedig a jelenlegi becslések szerint 4,6 milliárd év. Ezt a számot az uránium, illetve a Föld szikláiban és a meteoritokban talált egyéb elemek radiometrikus kormeghatározásából tudjuk.

Minden számítás nagyjából 4,6 milliárd évvel ezelőttre mutat. A modern mérések előtt a csillagászok nm becsülték néhány tízmillió évnél idősebbre a Naprendszert. Elképzeléseiket a Nap sugárzásáról szóló helytelen feltételezésekre alapozták, és ellentmondásban álltak a biológusokkal és a geológusokkal is. A geológusok úgy vélik, a domborzatnak több időre volt szüksége a kialakuláshoz, a biológusok szerint pedig több időt vett igénybe a természetes szelekció, amelynek köszönhetően m ilyen változatos lehet az élet. Mindkét tudománynak igaza volt. Az 1950-es évektől használt radiometrikus kormeghatározás eldöntötte a vitát.