A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csillag. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csillag. Összes bejegyzés megjelenítése

csütörtök

Mire a Nap meghal, keletkezhet egy újabb nap?

Galaxisunkban folyamatosan születnek a csillagok. Kozmikus időmértékben egy Napnyi tömeg nagyjából évente alakul csillagalapanyaggá. Ám a csillagok mérete változó – a legkisebb vörös törpecsillagok esetében 0,1 naptömegtől akár a kék szuperóriásoknál mért 150 naptömegig terjedhet – tehát valójában nem születik nagy tömegű csillag évente. De mivel ennyire távol vannak tőlünk, a valódi kérdés az: képesek vagyunk-e időben kifejleszteni a szükséges technológiát, hogy eljussunk hozzájuk.

hétfő

Mekkora a legnagyobb ismert bolygó?


Jelenleg ez az n Oph c, mintegy százötven fényévre innen. Mérete lenyűgöző a legbátortalanabb becslések szerint is legalább 24,5-ször nagyobb a Jupiternél. Valószínüleg nem is igazi bolygó, inkább egy hidrogén-fúzió beindításában „kudarcot vallott” csillag, vagyis barna törpe. A barna törpék nem ragyognak, mint a csillagok, bár valamikor magjukban történhetett nukleáris fúzió, ám képtelenek voltak a folyamatot fenntartani, és élettelenné váltak, mint egy bolygó.

vasárnap

Miért ragyognak a csillagok?

A csillagok azért ragyognak, mert energiát bocsátanak ki. Az égbolton minden pislákoló pont egy hatalmas magfúziós reaktor. Minden csillag szívében akkora a gázok sűrűsége, hogy az atommagokat elég erősen egymáshoz szorítsa, így azok fuzionálnak. A fúziók során a nukleonok energiát szabadítanak fel, amely keresztüljut a csillagokon, hogy aztán formájában érjen a felszínre. Számítások szerint a Nap belsejéből eredő fénynek esztendők tíz- vagy százezreire van szüksége ahhoz, hogy küzdelmes útját megjárja, és végül a felszínen szabaddá váljon. A  fehér törpecsillagok külső rétege már eltűnt, láthatóvá téve a nukleáris magot. Ez intenzív ibolyántúli sugárzások keverékét árasztja magából, miközben lehűl, hogy aztán végleg megsemmisüljön.

kedd

Mennyire van hideg az űrben?

Ez éppen attól függ hogy hol. A Nap vagy bármilyen másik csillag közelében kimondhatatlanul nagy a hőség, a Merkúr közelében az űrhajók egyik oldala 300 Celsius-foknál is forróbb, míg az űr felé néző oldal -200 fokos, mivel a légkör hiányában nincs semmi, ami eloszlatná a hőt. Az űrben csak vákuum van, ami a legjobb hőszigetelő.