Gyorsul-e az univerzum tágulása?

Bizony úgy tűnik, hogy igen, de senki nem tudja, miért; ez a modern kozmológia egyik legnagyobb rejtélye. Az 1998-ban felfedezett la-tipusú (sNe la) szupernóva vöröseltolódása alapján amikor két csillagászcsoport is észrevette, hogy a világegyetem távoli részén felrobbanó csillagok halványabbak annál, mint ahogyan a mért távolságuk alapján várható lett volna. Az egyetlen magyarázat erre az, hogy az univerzum egyre gyorsabban tágul. A gyorsulás oka lehet egyfajta energia, a kozmológiában „sötét energiának” nevezett korrekció egy ismeretlen természeti erő hatása. Arra is van esély, hogy csak egy mindeddig megmagyarázatlan kozmikus természeti jelenségről van szó, amelyet az általános relativitásban végzett számítások egyszerűsítése okoz. Bármi is legyen a magyarázat, szükségessé teszi a ma ismert fizika alapvető újragondolását.

Milyen régi a Naprendszerünk?

A Naprendszer a Napból, a bolygókból és az apróbb égitestekből áll. A tudósok úgy vélik, a felsoroltak mind egy időben születtek, a Naprendszer kora pedig a jelenlegi becslések szerint 4,6 milliárd év. Ezt a számot az uránium, illetve a Föld szikláiban és a meteoritokban talált egyéb elemek radiometrikus kormeghatározásából tudjuk.

Minden számítás nagyjából 4,6 milliárd évvel ezelőttre mutat. A modern mérések előtt a csillagászok nm becsülték néhány tízmillió évnél idősebbre a Naprendszert. Elképzeléseiket a Nap sugárzásáról szóló helytelen feltételezésekre alapozták, és ellentmondásban álltak a biológusokkal és a geológusokkal is. A geológusok úgy vélik, a domborzatnak több időre volt szüksége a kialakuláshoz, a biológusok szerint pedig több időt vett igénybe a természetes szelekció, amelynek köszönhetően m ilyen változatos lehet az élet. Mindkét tudománynak igaza volt. Az 1950-es évektől használt radiometrikus kormeghatározás eldöntötte a vitát.