Gyorsul-e az univerzum tágulása?

Bizony úgy tűnik, hogy igen, de senki nem tudja, miért; ez a modern kozmológia egyik legnagyobb rejtélye. Az 1998-ban felfedezett la-tipusú (sNe la) szupernóva vöröseltolódása alapján amikor két csillagászcsoport is észrevette, hogy a világegyetem távoli részén felrobbanó csillagok halványabbak annál, mint ahogyan a mért távolságuk alapján várható lett volna. Az egyetlen magyarázat erre az, hogy az univerzum egyre gyorsabban tágul. A gyorsulás oka lehet egyfajta energia, a kozmológiában „sötét energiának” nevezett korrekció egy ismeretlen természeti erő hatása. Arra is van esély, hogy csak egy mindeddig megmagyarázatlan kozmikus természeti jelenségről van szó, amelyet az általános relativitásban végzett számítások egyszerűsítése okoz. Bármi is legyen a magyarázat, szükségessé teszi a ma ismert fizika alapvető újragondolását.

Van-e olyan hely a világegyetemben, ahol megváltoznak a fizika törvényei?

A fizika törvényei nézetünk szerint állandóak. Ennek köszönhetően, hogy a kozmosz hatalmas tereit figyelve képesek vagyunk megérteni, amit látunk. Ha a fizika törvényei helyszínről helyszínre változnának, minden felfoghatatlan lenne számunkra-mintha négy ember különböző szabályok szerint játszana egy társasjátékot. Bizonyos megfigyelések mégis azt sugallják, hogy míg a törvények változatlanok, a természet állandóiban a kozmosz történelme alatt változások mehetnek végbe. Ezek a számok határozzák meg az alapvető fizikai tulajdonságokat, mint például a fénysebesség vagy a nagy G - állandó, ámelynek köszönhetően a tárgyak egymásra gyakorolt gravitációs vonzását állapíthatjuk meg. Miután megvizsgálták, hogyan nyelik el a gázfelhők az ibolyántúli sugárzását a kvazárok, egyes csillagászok ma úgy tartják hoogy az atommag körül keringő elektronok pályája kissé moódosult az idők során. Ezt a pályát a finom szerkezeti állandó (Alfa állandó) határozza meg - egy olyan állandó, amely több állandó kombinációjából, köztük a fénysebességből ered. Lehetséges tehát, hogy a fénysebesség a világegyetem korai stádiumában gyorsabb volt, de igen hamar lelassult, és elérte mostani értékét. A csillagászok a távoli galaxisokban ennek a lassulásnak az utolsó momentumait érzékeli. Ez a konklúzió persze még vitatott. Mások a gravitációs állandó változásait keresik, hogy a nehézkedés új értelmezésére használhassák fel azokat. Mostanáig ezekre sincs szilárd bizonyíték.