A fizika törvényei nézetünk szerint állandóak. Ennek köszönhetően, hogy a kozmosz hatalmas tereit figyelve képesek vagyunk megérteni, amit látunk. Ha a fizika törvényei helyszínről helyszínre változnának, minden felfoghatatlan lenne számunkra-mintha négy ember különböző szabályok szerint játszana egy társasjátékot. Bizonyos megfigyelések mégis azt sugallják, hogy míg a törvények változatlanok, a természet állandóiban a kozmosz történelme alatt változások mehetnek végbe. Ezek a számok határozzák meg az alapvető fizikai tulajdonságokat, mint például a fénysebesség vagy a nagy G - állandó, ámelynek köszönhetően a tárgyak egymásra gyakorolt gravitációs vonzását állapíthatjuk meg. Miután megvizsgálták, hogyan nyelik el a gázfelhők az ibolyántúli sugárzását a kvazárok, egyes csillagászok ma úgy tartják hoogy az atommag körül keringő elektronok pályája kissé moódosult az idők során. Ezt a pályát a finom szerkezeti állandó (Alfa állandó) határozza meg - egy olyan állandó, amely több állandó kombinációjából, köztük a fénysebességből ered. Lehetséges tehát, hogy a fénysebesség a világegyetem korai stádiumában gyorsabb volt, de igen hamar lelassult, és elérte mostani értékét. A csillagászok a távoli galaxisokban ennek a lassulásnak az utolsó momentumait érzékeli. Ez a konklúzió persze még vitatott. Mások a gravitációs állandó változásait keresik, hogy a nehézkedés új értelmezésére használhassák fel azokat. Mostanáig ezekre sincs szilárd bizonyíték.
